Long, Kate: Rossz anyák kézikönyve

Rea ajánlja kedvenc regényét a pályázatunkra:

Egy habókos nagymama, egy egyedülálló anya, aki keresi a szülőanyját, és egy "megesett" kamaszlány. Ők egy család. Az életük igazolja a könyv egyik férfiszereplőjének mondását: "Ha egyik ajtó becsukódik, a másik még az arcodba is csap." Három egymás mellett futó, három összefonódó sztori, de a sztori folytatásos is. Az unoka története az anyja történetének folytatása, az anyáé folytatja a nagyiét. Így kerek a történet: fájdalmakkal, súlyos dilemmákkal és sok-sok humorral.

Egy észak angliai aprócska bányászfaluban, Lancashire-ben járunk 1997-ben, gyárak és vörös téglás sorházak között. A falu másik oldalán a mocsár. Mindenki ismer mindenkit, van templom, közösségi ház, két kocsma, üzlet, mosoda, újságos. A rég bezárt tárnák fölött él a három nő - a család három generációja -, akiknek élete átível az egész huszadik századon, miközben szinte el sem hagyják szűk közegüket. Charlotte bajba kerülése, egy régi családi titok napfényre kerülése azonban mindhármuk életét megváltoztatja, kilépnek a kis közösségből, amire eddig támaszkodtak, s megtanulnak másoktól is elfogadni barátságot, segítséget, de a vége mindig az, hogy ők mindhárman szeretik a másikat és a legtöbbet egymástól kaphatnak.

Alliott, Catherine: Én, a férjem és ő

edimir ajánlja kedvenc regényét az olvasópályázatunkra:

Fáradt voltam, de ez a könyv megnevettetett, feldobott és feltöltött energiával. Ha kell egy kis könnyed kikapcsolódás, akkor nem fogsz csalódni. Imogen egy otthon festegető háziasszony, aki családjával anyagi problémák miatt vidékre kénytelen költözni. Felnőttnek, gyereknek egyaránt rázós az új környezetbe való beilleszkedés, néha hajmeresztő, néha mulatságos kalandokba keverednek. A magániskolás, agyon pátyolgatott gyereknek is meg kell vívnia a maga kis csatáit, hogy elfogadják az állami iskola vadócai. Imogen pedig szembesül azzal, hogy családjában nem csak a fián kell tartania a szemét, de jóképű férjén is.... A címben szereplő "ő" pedig olyan, mint egy jó krimiben a gyilkos személye, azaz csak a végén derül ki.

Chevalier, Tracy: Isten teremtményei

edimir ajánlja kedvenc regényét a pályázatunkra:

A címben szereplő teremtmények a fosszíliák, amit két nő kutat Lyme Regisben, az egyiküknek megélhetés, a másikuknak a vénlányságot elviselhetővé tevő passzió, aztán közös szenvedélyük, ami emberileg közel hozza egymáshoz őket. Darwin előtti időszakban játszódik a regény, szinte neki készíti elő a talajt kérdésfeltevésével: mik ezek a fura teremtmények, melyeknek nincs létező egyede a korban, hogyan értelmezhető az állatok kihalása, ha a Teremtés óta változatlan a Föld? Mi az esélye két nőnek arra, hogy a kor tudományos világa komolyan vegye őket, megkaphatják-e a nekik kijáró elismerést, vagy a férfiak aratják le helyettük a babérokat? Miért szeretem ezt a könyvet? Mert az írónő a tőle megszokott alapos kutatómunkára alapozva írja meg ezt a hiteles történetet hatalmas empátiával. Társadalmi elvárások, szerepek és korlátok, e két bátor nő ezeket is feszegeti. Az érdekes női sorsok bemutatásához mindenkinek ajánlom.

Lessing, Doris: Az ötödik gyerek

Miestas ajánlja kedvenc regényét az olvasópályázatunkra:

A fiatal házaspár nagy hévvel veti bele magát a családalapításba. Bár a férj nem keres valami jól, mégis négy gyermeket vállalnak. Az ünnepek idején a rokonok is szívesen látogatják őket, bár nekik is egyre nagyobb terhet jelent a nagycsalád. Az ötödik gyermek születése azonban gyökeresen megváltoztatja az életüket. A kisfiú testi-lelki sérült, agresszív kitöréseit, gyilkos hajlamát szinte lehetetlen kordában tartani. A házasság kihűlőben, a rokonok is elmaradnak, az orvosok látszólag tehetetlenek. Az anya mégsem tud belenyugodni, hogy a gyermeket intézetbe adja, még akkor sem, ha ez a család teljes felbomlásához vezet is...

2007-ben Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat. A 88 éves írónő ezzel szinte minden jelentős irodalmi elismerést magáénak tudhat. Perzsiában született, évekig élt Dél-Afrikában, majd A fű dalol című első regényével vált világszerte ismertté. Lessing 1956 előtt baloldali szimpatizáns, majd a hatvanas évek feminista ikonja volt, aki erős kritikai szemlélettel és páratlan tehetséggel ír századunk nagy kérdéseiről: a rasszizmusról és a nőket béklyózó konvenciókról.

Calman, Stephanie: Egy rossz anya vallomásai

Bár a szerző már az előszóban a leghatározottabban tagadja a dolgot, valójában műve nem egyéb, mint egyfajta alternatív szülői tanácsadó könyv, méghozzá egy elragadóan őszinte önvallomás sorai közé rejtve. Könyvét tulajdonképp nevezhetnénk önéletrajznak, de nem igazán az: sokkal inkább az anyaság krónikája. Méghozzá a maga elbűvölően tökéletlen és életszerű valóságában, mentesen mindennemű kioktató tudálékosságtól, irritáló magabiztosságtól, édeskés érzelgősségtől. Anyasága regényét a legelején kezdi, amikor még - egészséges fiatal lányként - borzadállyal töltötték el mások őrjöngő csemetéi, majd részletesen kifejti saját "lépre menésének" történetét, részletesen ecsetelve valamennyi elkövetett nevelési szarvashibáját és annak keserű gyümölcseit. A szeretetre méltóan bájos, számos tanulságot tartogató mű minden leendő és gyakorló szülőnek ajánlható.

Hornby, Nick: Egy fiúról

Will Freeman a világ leggondtalanabb embere: se felesége, se gyereke, de még állása sincsen - vígan éldegél minden idők legnépszerűbb karácsonyi dalának jogdíjaiból, melyet az apja írt valaha. Egyetlen bánata, hogy a nők azt szeretik, ha egy férfinak céljai vannak az életben, ki kell hát találnia valamit, ami a szemükben izgalmassá teszi. Egy egyedülálló apa igazán különleges, sőt hősies színben tűnhet fel előttük, így aztán úgy dönt, gyereke lesz. Persze nem igazából (még csak az kéne!); elvégre egy fiktív gyerek is elég ahhoz, hogy a nőknek imponáljon. Az egyedülálló szülők klubjában azonban - balszerencséjére - nemcsak egy frenetikus szőke nővel ismerkedik meg, hanem egy furcsa, tizenkét éves fiúval is. Ettől kezdve Will, a "szabad ember" már nem is annyira szabad - a különc Marcusnak ugyanis, akit az iskolában módszeresen kínoznak a többiek, az élete függ tőle, hogy valaki végre megtanítsa rá, hogyan kell gyereknek lenni. S ki más lenne erre alkalmasabb, mint Will Freeman, aki igazából sohasem nőtt fel, s ugyanaz tölti ki életét ma is, mint ami egy kamasz fiúét: a rockzene, a foci, a csajok? Akárcsak a Pop, csajok, satöbbi…-ben, Hornby ezúttal is szellemesen, okosan, élvezetesen ír egyszerű és mégis különös emberek mindannyiunk számára ismerős érzelmeiről és élethelyzeteiről: barátságról, szerelemről, szenvedélyről, magányról, depresszióról.

Conrad, Joseph: Véletlen

Joseph Conrad - A sötétség mélyén, a Nostromo, a Lord Jim és más felejthetetlen regények szerzője - az angol irodalom egyik legnagyobb stílusművésze, jóllelehet Lengyelországban született (1857-ben), s csak húszéves kora után tanult meg angolul. Először jelenik meg magyarul az első ízben 1913-ban napvilágot látott regénye, mely az angol irodalomban klasszikusnak számít. Főhőse, Flora izgalmas, összetett személyiség, aki bankár apja csődje és bebörtönzése után megtapasztalja, mit jelent kiszolgáltatott nőnek lenni. Megaláztatások sorát szenvedi el, és már az öngyilkosság gondolatáig jut, amikor váratlanul megismeri a nagylelkű hajóskapitányt, Anthonyt, aki nem csupán feltétlen szerelemmel vágyik rá, de hajlandó apjának is menedéket nyújtani szabadulása után. Ám a véletlenek vagy a sors szeszélye nem a boldogságra szemelték ki Florát. A vak véletlenek, a sors vagy a gondviselés keze irányítja az ember életét? Ez az alapkérdés húzódik meg a modern elbeszélői technikákat alkalmazó, finom lélekábrázolással megalkotott regény hátterében, melyet a huszadik század eleji modern prózairodalom kedvelőinek ajánlunk.

"Véleményem rezzenthetetlen: világirodalom-ritkasága-nagy íróval van dolgunk, jöjjünk rá ismét, ismétlem, aki szerette Virginia Woolf realistább munkáit, vesse rá magát erre a regényre." - ezekkel a szavakkal ajánlja a művet Tandori Dezső .

Hardy, Thomas: Egy tiszta nő

Az angol irodalom klasszikus regényírója a konvenciókba merevedett társadalomból kitörni képtelen nő tragédiáját fogalmazza meg. Tess, az egykor tekintélyes, de paraszti sorba süllyedt nemesi család sarja, előkelő rokonai szolgálatába áll. Miután a ház ura meggyalázza, családjához menekül, ott szüli meg törvénytelen gyermekét, aki rövidesen meghal. Szégyenében, fájdalmában búcsút int a szülői háznak, ám egy tejgazdaságban felcsillan számára a boldogság lehetősége. Kedvese, Angel Clare azonban nem elég erős, hogy szembenézzen szeretője múltjával, ezért elhagyja a lányt. A leány tragikus sorsa egy véletlen találkozás során pecsételődik meg, amikor ismét feltűnik egykori durva csábítója, akinek kitartó udvarlása elől Tess képtelen kitérni. Ám amikor szerelme, Angel is megjelenik, Tess végzetes lépésre szánja el magát...

Az első ízben 1890-ben megjelent regény balladaszerű feszültségét, lírai hangvételét Szabó Lőrinc stílushű fordítása különös erővel eleveníti meg. Bizonyos értelemben Hardy többi művénél körülhatároltabb világ a Tessé, ám ettől a regény csak nyer; a tiszta lelkű parasztlány misztifikálatlan, tehát nem a kozmikus gonosz áldozata lesz, mert azonosítható ellenfelei: az előítéletek, a társadalmi bűnök.

Manicka, Rani: A kígyó szíve

A '30-as években, Malajziában játszódik a családregény, amelynek központi figurája a ceyloni Laksmi, aki a történet kezdetekor mindössze tizennégy esztendős kisleány. Házasságközvetítő hozza össze a nála több mint húsz évvel idősebb Ayával, akit nemcsak gazdagnak, hanem melegszívű, szerető társnak is fest le. A valóság természetesen gyökeresen más - ám ezzel a lány csak megérkezte és az esküvő után szembesül. Szerencsére hamar erőt vesz keserűségén, és kezébe veszi a ház irányítását. Amikor első gyermeke, a gyönyörű Laksmnan megszületik, végképp befejeződik élete első szakasza. A fiút még további öt gyermek követi, akiknek sorsát szintén részletesen nyomon követhetjük az egzotikus történetben, amely amellett, hogy egy karakteres nő portréja, egy különleges család históriája, egyben szubjektív, magával ragadó leírása egy távoli, istenekben és fűszerekben kiemelkedően gazdag kultúrának. A hömpölygő cselekménysor érzéki és titokzatos, akár a malajziai folklór, amely nélkülözhetetlen forrás a szerző számára. A regényt egyebek közt egzotikus szimbolikája teszi izgalmas olvasmánnyá, amelynek élvezete közben eltöprenghetünk a pókok, a madarak vagy a fekete és a piros különleges jelentőségén.

Mansfield, Katherine: Egy csésze tea

A kötet az írónő novelláiból ad válogatást. Jellegzetes műve az Előjáték, a Progresszív hölgy és az Eszmélet. Az Előjáték a gyermekkori emlékek világát eleveníti meg. Más novellákban is visszatérő alakok az ábrándozó, szívbeteg anya, a jóságos, de gyerekesen önző férj, a bolondos, szerelemvágyó sógornő, és a mulatságosan trampli szobalány. A kispolgárok világát az írónő eléggé furcsálkodva szemléli. A Progresszív hölgy egy panzió vendégeinek igazi német kirándulását eleveníti meg, hasonlíthatatlanul német tájon és német környezetben. Az emberek önzők, rögeszmésen szűklátókörűek és elborzasztóan szentimentálisak. Hasonló irónia jelentkezik a Születésnapban is. Az Eszmélet, a címadó elbeszéléssel együtt a Garden partyban felvillantott szociális téma két végletes feldolgozása, az első különösen leleplező. A gazdag Monika megtudja, hogy fodrásza gyermeke meghalt. Egy pillanatig arra gondol, milyen szép dolog lenne virágot küldeni a temetésre, aztán ugyanabban a pillanatban el is felejti az egészet. Mansfield világszemléletének és életismeretének mélységét is jelzik az olyan megmagyarázhatatlan finomságú novellái, mint a Gyönyör és a csehovi ihletésű Marriage a la Mode, a szerző tökéletes írásművészetének talán legkiválóbb darabjai. (Legeza Ilona)