Az angol irodalom klasszikus regényírója a konvenciókba merevedett társadalomból kitörni képtelen nő tragédiáját fogalmazza meg. Tess, az egykor tekintélyes, de paraszti sorba süllyedt nemesi család sarja, előkelő rokonai szolgálatába áll. Miután a ház ura meggyalázza, családjához menekül, ott szüli meg törvénytelen gyermekét, aki rövidesen meghal. Szégyenében, fájdalmában búcsút int a szülői háznak, ám egy tejgazdaságban felcsillan számára a boldogság lehetősége. Kedvese, Angel Clare azonban nem elég erős, hogy szembenézzen szeretője múltjával, ezért elhagyja a lányt. A leány tragikus sorsa egy véletlen találkozás során pecsételődik meg, amikor ismét feltűnik egykori durva csábítója, akinek kitartó udvarlása elől Tess képtelen kitérni. Ám amikor szerelme, Angel is megjelenik, Tess végzetes lépésre szánja el magát...Az első ízben 1890-ben megjelent regény balladaszerű feszültségét, lírai hangvételét Szabó Lőrinc stílushű fordítása különös erővel eleveníti meg. Bizonyos értelemben Hardy többi művénél körülhatároltabb világ a Tessé, ám ettől a regény csak nyer; a tiszta lelkű parasztlány misztifikálatlan, tehát nem a kozmikus gonosz áldozata lesz, mert azonosítható ellenfelei: az előítéletek, a társadalmi bűnök.
Bejegyzések
1 megjegyzés:
A történet nem épp egy Jane Austen-es hepienddel végződő, romantikus sztori, hanem egy nyomasztó, komor történet, amiben egy kedves - tiszta - naiv lány a sors rossz eseményei hatására az emberölésig jut el.
Ami tetszett: érdekes volt megismerni az angol paraszti életet, ami elég jól bemutatásra került, a tejgazdaság volt az történet legbékésebb (Tess számára a legboldogabb) helye.
A hangulatok megragadása tetszett - pl.: amikor Tess elvesztette a gyerekét és a természethez menekült a bánatával.
Ami nem tetszett - mert romantikus alkat vagyok, és nem szeretem ha a főhősök végigszenvedik a könyvet - az, hogy Tessnek a sok évi szenvedés után csak pár nap jutott, hogy boldogan éljen együtt a férjével.
Megjegyzés küldése