2010. június 2., szerda

Buck, Pearl S.: Liang asszony három lánya

Pearl S. Buck a 19. század végén Kínában látta meg a napvilágot, ahol szülei keresztény misszionáriusként teljesítettek szolgálatot. A Távol-Keleten töltött gyermekévek olyan mély benyomást tettek rá, hogy a Nobel-díjjal kitüntetett írónő több mint félszáz kínai témájú regénnyel gazdagította a világirodalmat. Ezek közül az egyik legismertebb a jelen mű, amelynek a főszereplője egy erős karakterű nő, Liang asszony, aki - miután férje fiatal ágyast szerez be magának - elhagyja otthonát, és Sanghaj belvárosában éttermet nyit. Vállalkozása olyan jól sikerül, hogy később lányait az "Újvilágba", Amerikába tudja küldeni tanulni. Az azonban hamar kiderül, hogy boldogságot nem tud vásárolni nekik: míg a nővérek egyike új életet kezd az Egyesült Államokban, a másik kettő visszatér az időközben kommunista uralom alá került Kínába. Liang asszony egyet tehet: tapasztalatait átadva megtaníthatja őket arra, hogy miként vészeljék át a magánéleti csapások és a kívülről jövő zsarnokság próbáit... Csakhogy lehet-e alkalmazkodni egy zsarnokságra, hazugságra és erőszakra épült világhoz?

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nekem tetszett ez a regény, mert élethűen tudta bemutatni a család életén keresztül a hatvanas évek Kínáját. Tetszett, ahogy az anya próbálta megóvni gyermekeit, okosan, előrelátóan Amerikába küldte őket. Szomorú, hogy két lánya visszatért, de valahol mégis felemelő az a fajta hazaszeretet, amivel ők bírtak. Azoknak ajánlom a könyvet, akik szeretik a cselekményekben gazdag családtörténeteket.

Névtelen írta...

Bepillantást enged a Távol-Keletre. Kiváncsivá tett, hogy egy egyedülálló nő hogyan tud megbirkózni a feladattal, hogy felnevelje három lányát, és még sikeres üzletasszony is.

Liang asszony a saját álmait szeretné valóra váltani, miközben lányait az Egyesült Államokba küldi tanulni. Kemény asszony, sikeresen vezeti vállalkozását, de ugyanakkor magányos is.

Azért tetszett ez a regény, mert bebizonyítja, hogy elég erősek vagyunk, ellen tudunk állni a hagyományos elvárásoknak, és rossz, nehéz körülmények ellenére is meg tudunk állni a saját lábunkon. Liang asszony megadta a lányainak a lehetőséget, hogy egy "jobb" világban élhessenek. Saját maguk eldönthették, hogy élnek-e a felkínált lehetőséggel. Az anya elfogadta döntéseiket, még ha nem is értett velük egyet.

Szerintem ez a könyv érdekelheti azokat az olvasókat, akik kiváncsiak arra, hogy más kultúrákban, időkben a nők hogyan tudtak megbirkózni a rájuk nehezedő súlyokkal.

Ági

Névtelen írta...

Nagyon szeretem a keleti népek életéről szóló történeteket. Örömmel vettem kézbe ezt a kínai témájú regényt. A könyvet nagyon gyorsan elolvastam. Kíváncsi voltam, hogyan alakul a három lány és édesanyjuk élete.

Liang asszonynak egyedül kellett megküzdenie a nehézségekkel, miután elhagyta a férjét. Gyermekeit Amerikába küldte tanulni, és titkon arra bíztatta őket, hogy soha ne is térjenek vissza hazájukba, mert itt nem sok jó vár rájuk. Legidősebb lányát kényszerítették a hazatérésre, aki azután már nem is akarta elhagyni Kínát, mert akkor már sok minden oda kötötte. Másik lánya rábeszélte férjét, térjenek haza, hogy gyermekük otthon szülessen meg. Miután a férje meghalt, neki és gyermekének menekülnie kellett. Szerencséjükre sikerült megszökniük és épségben visszatérni Amerikába. A harmadik lány soha nem is akart és nem is tért vissza Kínába. Ő megtalálta a boldogságot Amerikában. A lányok hívták édesanyjukat, hogy éljen velük, de ő ragaszkodott Kínához és a vendéglőjéhez. Sajnos ez lett a veszte... A történet vége nagyon szomorúvá tett. Ez a regény is azt bizonyítja, hogy a nők élete mindenkor és a világ minden táján nehéz és küzdelmes. Talán soha, sehol nem is lesz igazi egyenjogúság?

Kati